csütörtök, december 28, 2006

Hómancs:-)



Tegnap Lionmaci új otthonába költözött. A Lootah elvesztése utáni űrt hivatott betölteni. Teljes szívemből remélem, sikerül majd neki. Nem mondom, hogy könnyű volt a döntés, de teljesen egyértelmű volt, evidenciáját semmi kétely nem homályosította el. Lion-nak jó dolga, jó gazdija és otthona lesz. Tulajdonképpen szimbólikus jelentésű az új otthonba kerülése, de erről majd kicsit később.....

Furcsa, hogy nincs már itthon velünk.... De töretlen lelki és fizikai fejlődésében biztos vagyok.:-)

Nagyon boldog új esztendőt kívánok mindenkinek, aki olvassa a blogot és aki szereti a macsekokat!:-)

csütörtök, december 21, 2006



Mivel nem tudom, mikor leszek mostanában netközelben, ezért most kívánok mindenkinek, unokagazdinak, barátnak, ismerősnek, blogolvasónak kellemes karácsonyi ünnepeket és macskaszőrös boldog új évet!

hétfő, december 18, 2006

Szép csendesen....

Immáron a 41.-be léptem..... Végülis nem dőlt össze a világ, különösebben nem is rázott meg, csak furcsa kissé. ezúton is szeretném mindenkinek megköszönni az összes létező formában kifejezésre jutott köszöntőket!:-)
Macsekok persze semmit sem vettek abból észre, hogy vénül a kisgazdijuk, talán csak annyit, hogy jobban esik neki az éjszakai derékmelegítőt játszó Andy, Elisha, Juppi, Indy és Szuszmók bújása:-) Vagy tán, hogy gyakrabban érzékenyül el (szenilitás, ah!) bizonyos emlékeken és jut eszébe egy-egy unokájával vagy macsekjával átélt szép élmény, pillanat.
Kinti hármak (Cimi, Cice és Kicsi) mostmár szinte mindig bent dekkolnak a konyhában, hideg van kint hajnalban, meg is értem őket. Benti mókok is jól vannak, változatlanul gyors tempóban fogy a Beauty and Fit meg MC száraztáp-elegy. Lionmaci egyre bújósabb. mindennap csekkolom a súlyát, mindennap kapja a Calo-pet pasztát és a Vetrit, igazi erőteljes energiabomba lesz, akárki "meglássa":-)

csütörtök, december 14, 2006

Hétköznapi történések

Telnek a napok a megszokott kerékvágásban. eszméletlen gyorsan fogy a RC Beauty és Fit meg Maine Coon száraztáp keverék, nagyon bejött ez az elegy minden szempontból: se hányás, se hasmenés, semmi.:-) Jó, anyagi csőd, de hát mindent a macsekokért:-) Lionmaci (tendert írok ki a becenevének kitalálására:-) vígan nyeli a Vetri-DMG-t meg a Calopet pasztát, a többiekkel együtt. Jack és Flamy példáján tanulva, már szinte tobzódik, ha meglátja a cseppentőt. Jacko pld. ül, nyaúzik, Xxel odatartja a szája elé a csepegtetőt és Jack boldog eufóriában issza meg az immunerősítőt.:-) Valamelyiknep meg eszméletlen csámcsogásra, cuppogásra ébredtem. A fejem mellett feküdt Indy, Topaze és Lion. Topaze mosdatta Indy-t, aki berregett, Lion meg szopott Topaze-tól. A kezdeti meghatódás után megpróbáltam Liont eltávolítani pótmamijától, ami sikerült is, azon az áron, hogy vagy félórán át pocakolnom kellett. Tegnap meg Elisha és a mamája, Manó feküdt összegömbölyödve egymás mellett, kát, hogy nem volt nálam fényképezőgép, gyönyörűek voltak egymás mellett.
A reggeli kvzás során Milton szerelmet vallott Cimi cicának, aki egy darabig értékelte és méltányolta a heves érzelmi kitörést, de egy idő után megelégelte és a megszokott simizős helyén, az egyik radiátoron landolt. Milton fejelágya sohasem fog benőni:-)

hétfő, december 11, 2006

Szikrázó fehér



Bár Lootah elvesztése még sokáig fájni fog, de az életnek mennie kell tovább. Lily-white Lion nagyon szépséges és bújós cica, a mamája kedves természetét örökölte, nagyon sok szép pillanatot okoz, mikor csak úgy odabújik hozzám vagy éppen eldobja magát egy pocaksmire. Remélem, Lion neve kiváló ómen lesz: a fehér oroszlán a legendák szerint szerencsét hoz:-) Remélem, a gazdijának is sok boldog pillanatot szerez majd.....

vasárnap, december 10, 2006

Gondolatok - valse triste

Mostanában többször jártam a dokinknál. A minap azonban szokatlanul érzékenyen érintett egy kép a "dicsőség-vitrinükben", ahol a gyógyult, megmentett kis állatkák gazdijainak háláját jelképező tárgyak, levelek, rajzok, képek, serleg (Kicsi életéért való hálánk kifejezése - Best Vet ajánlással)található. Ott van egy kép, egy fénykép is - előkelő helyet foglalva el. Alatta pár sor. Köszönet egy megmentett életért. Egy megmentett életért, aki azóta már mégis sápadt csillagként ragyog az égen valahol a fogyó hold mellett. Lootah képe. A lelkem sohasem felejti el őt, a fájó emlék azonban valahányszor összeszorítja a szívemet, ha ránézek a vitrinre és a képre. Megkérhetném a dokit, hogy vegye ki onnan, hiszen már.....De nem teszem. Maradjon csak. Emlékeztessen mindig egy szeretetteljes apró lényre, aki halálával a szétválasztás és üresség helyett mégis sokat adott, valami oylat, amit talán nem mindenki érthet és érezhet meg.
Fáj. Még mindig nagyon fáj.

péntek, december 08, 2006

Mérföldkő

A mai nap különleges lesz. Már nem félek tőle. Teljesen higgadtan hoztam meg a döntést, ami helyes. Minden értelemben az. Megadom majd mindennek a módját kicsit később, stílusosan, mert csak úgy lehet. A tükörbenézés fontos momentum.

szerda, december 06, 2006

Lionmaci

Mostanában trendi lett megint a macsekok körében az ölemből tévézni. Admiral, Topaze, Indy a fő érdeklődők, de Jack is gyakran jön egy buksi-simire, Nyuszó mindig a felettem lévő lépcsőfokon alszik, Andy és Manó a lábamnál. Néha el tudom csípni Lionmacit is, aki egyre szebb és kedvesebb és annyira selymes-fehér, hogy szinte világít. Sokkal fehérebb a bundája a mamijáénál, nagyon szép és bájos pofija van, nagyon szép macsek lesz belőle, bár én elfogult vagyok nyilván. A mamája természetét örökölte ő is: nyitott, kedves szívű kismacsek, barátságos, nyugodt. És pihe-puha:-) Eszméletlen vehemenciával eszi, ropogtatja a Maine Coon-tápot is, szépen gyarapodik, de harmonikusan fejlődik. Xxel lábánál alszik, bár a nyugovóratérés előtt azért még fut egy kört a fejemnél:-)
Tesói, Love és Lolita is szépen fejlődnek, Love-ot Baby-nek hívják a gazdijai és nem győzik dícsérni kedves természetüket. Kíváncsi vagyok, milyen dédunokákkal ajándékoznak meg minket egy év múlva.

kedd, december 05, 2006

Vallomás

Lootah halála sok szempontból megrendítő volt számomra, de erről most még nem beszélnék itt. Egy azonban biztos, hogy az ő elvesztése sok mindent megváltoztatott, megváltoztat. Sok cicát vesztettünk már el. Sokat, hiszen minden élet drága és pótolhatatlan. Lootah azonban más volt és más. Jelen időben írom, mert emléke mindig ott van és ott lesz majd a szívemben, lelkemben, agyamban. A sors talán most volt a legigazságtalanabb....
Azonban a halála bár kegyetlenül nehéz próbatétel volt, de azt hiszem, nagyon közel hozott a gazdijával, gazdijaival lelkileg, akiknek itt is köszönöm azt a hozzállást, amit a küzdelem során tanusítottak és azt, hogy a bizalmukat nem vesztették el bennem.....
Nehéz bármit is írni most még...Ezt viszont le kellett írnom.

péntek, december 01, 2006

A szivárványon túl...



Egyetlen szó sem fejezi ki, amit érzek. Csak csend és könnyek. Könnyek a menyországban. Egy sápadt csillag a végtelenben.

Lootah, kicsi Lootah, nyugodj békében!